PIRI-PIRI

"Time is a circus always packing up and moving away." (Ben Hechts)

The Creation "Making Time"

Ma délutánra vártunk egy francia házaspárt. Stuart-tal (jobban van a lába) a tengerpartról hazafelé autózva azt játszottuk, hogy fogadásokat kötöttünk, hogy az új lány hány éves, milyen színű a haja, csinos-e vagy kevésbé. Mikor hazaértünk egy széles mosolyú fekete fiú fogadott minket, a férj, aki beszél négy afrikai nyelven meg franciául, de angolul egy kukkot sem. Előkerült a felesége is, egy kedves törékeny lány, szülésznő Afrikában és maga is pár hetes terhes. Ő is csak egy kicsit beszél angolul, de ennek ellenére eljöttek a közös vacsorára. A fogadás döntetlen lett, 26 éves (én nyertem), barna hajú (Stuart nyerte),  egy várandós kismama akárhogy is, de gyönyörű (nem hirdettünk eredményt). 

A közös vacsora Olhao-ban egy borbisztróban kezdődött, és egy csirkespecialista étteremben végződött. Utóbbit nem bántam, mert ha a halat nem számítjuk, két hete nem ettem húst. A francia házaspáron kívül még egy fiatal német pár, Owl és én voltunk ott. A francia fiút nem irigyeltem, mert többkörös próbálkozás után egyértelművé vált, hogy nincs közös nyelv. Úgyhogy maradt a mutogatás és a nevetés. Egész jól működött, például a piri-piri szósz ürügyén "megbeszéltük", hogy ez neki ez meg sem kottyan, mert már gyerekkorában is méregerős paprikát rágcsált. A piri-piri szuahéli eredetű szó, egy erőspaprika szósz, olyasmi, mint az erőspista, csak lágyabb, krémesebb. Portugáliába a gyarmatokról került be, ahogy a  grillcsirke is, ami szinte nemzeti eledellé vált, a nagyobb közértekben is kapni. Lisszabonban, a nyáron vettem egy fél grillcsirkét egy kifőzdében és ott is fel volt a tulajdonos dúlva, hogy sem piri-pirit, sem citromot nem kértem hozzá. Én meg azon, hogy nincs kovászos uborkája.

A vacsora nagyon jól sikerült, magasröptű társalgás ugyan nem volt, de a jóféle fehérbor elsimította a nyelvi akadályokat. A barátságot pedig a fantasztikus portugál sütemények pecsételték meg.