2015. szeptember 21., hétfő

MEGY A GYŰRŰ VÁNDORÚTRA

"Every friend was once a stranger." (Israelmore Ayivor)
Paul Simon - You Can Call Me Al
Tom osztja a feladatokat nekem, mit kell kitakarítani és hogyan, megfeszített figyelemmel végighallgattam a bemutatóval egybekötött kiselőadást az ablakmosásról. Mondjuk, nekem még sosem jutott eszembe ablakmosó lehúzóval csempét takarítani, szóval ma is tanultam valamit. Tom főz, ő vásárol be. Tom keresi a pénzt, utal és telefonálgat szanaszét a világba. Tom tisztítja a medencét, gallyazza a bokrokat. Tina, nos ő Tina, napi 24 órában. Istenem, engem miért nem vettek fel a hercegnőképzőbe?
Tom eltanulta tőlem a délutáni árnyékban olvasást és a melegszendvicssütőjét értékelni. Rászoktam az angolok között a szendvics, saláta 'lunch'-re és valami komolyabb a 'dinner' alias 'supper' vacsorára. Itt vagy két hétig és itt hagysz valamit magadból, a lecsó receptjét, az érthetetlen zagyválást a kovászos uborkáról, a Balaton két partját, hogy a nagymamád azt mondta a tisztára törölt tányérra, hogy "Na, szép időnk lesz holnap". Visszük tovább egymás szokásait, szavait, gondolatait. Tanítjuk egymást, csereberélünk. Nem csak a gyermekeinkben élünk tovább. Nekem megadatott a kis-nagyfiam, mégis sokat tűnődöm a nyomot hagyni magunk után kérdésen. Talán csak ennyi, felelősséggel és nyitottsággal tudomással venni, hogy hatással vagyunk egymásra.