"Every day, once a day, give yourself a present. Don't plan it. Don't wait for it, just let it happen" (Agent Cooper /Twin Peaks/)
Rupert Holmes - Escape (The Piña Colada Song)
Jó ötletnek tűnt. A piacok ugyanis a gyengéim. Színesek, illatosak, vidámak. Imádok piacra járni, bárhol vagyok, elmegyek, ha tehetem. Ezért egyből igent mondtam, mikor megkérdezték, hogy elmegyek-e velük a piacra. Ez egy ócskapiac volt, fenyőtoboztól a salsaruhán át, a pókember figurákig. A használtcikk piachoz nekem nincs türelmem és egyből bekapcsolja bennem az emléket a rendszerváltás éveinek 'lengyelpiacairól'. A pokrócról árult életdarabkákról, amik nem mellesleg az elmúlt hónapokban újra feltűntek Budapesten. Persze, minden szabály alól van kivétel, volt egyetlenegy vízszintes lomtalanítás, amibe én is bele tudtam feledkezni, Lisszabonban a
Tolvajok piaca. A
coach suliban Velencei Joli a secondhand ruhabolttal magyarázta az opportunista keresést. A használtpiac is ilyen, nem úgy mégy oda, hogy elképzeled a tökéletes Igazmondó tükröt, hanem megveszed azt, ami éppen megfelelő: éppen jó, éppen megfizethető, éppen szükségesnek tűnik. Egyesek szerint a házasság is így köttetik. Különben meg, ki a fenének kéne igazmondó tükör.
