SZABADNAP

"Stuff your eyes with wonder, live as if you'd drop died in ten seconds.'

(Ray Bradbury)

Norma Tanega - You're Dead

Nem mintha az elmúlt napokban megszakadtam volna a munkától, de azért nem bántam a vasárnapot. Tegnap este feltöltöttem a fényképezőgépről és a telefonról a képeket a laptopra. Kicsit rendetlen vagyok, a fényképezőgépen tél óta gyűltek a képek, így rajta volta néhány nagycsaládi kép is. Na, ezt nem kellett volna. Beszélek minden nap valakivel otthonról, meg nagyon jól érzem magam a nagy szabad semmittevésben. Élvezem a napsütést, a csavargásokat és azt is, hogy legfeljebb napi egy órára kapcsolom be az agyam (az a hivatalos álláspont, hogy bekapcsolom), amikor a Banknak távdolgozom . Szóval igazán jól vagyok, de a képeket nézegetve azért nagyon hiányoztak. Leginkább az érintések.
Az ország még nem, ennek egy titka van, hogy szinte minden nap valami magyar hírrel köszöntenek az itteniek, hogy a kormányunk éppen ezt vagy azt csinálta. Próbálom minimalizálni a hírolvasást és a FB-ot is, mert azt tapasztalom, hogy a kiskutyás képek helyét átvette valami más, azokat sem szeretem, de ez számomra félelmetes. Tudom, hogy gyávaság. És azt is tudom, hogy sokáig nem fogom bírni. De most csak tisztítom a napfényben a lelkem.

Faro-ban töltöttem a délutánt, fényképeztem, csavarogtam, ücsörögtem. Meg akartam nézni két templomot, de zárva voltak. Vasárnap délután nincs mise, a turistákkal meg nem foglalkoznak. Valahol tetszik nekem ez. Élnek az idegenforgalomból, de nem azért élnek. Szimpatikusak nekem a portugálok, otthon ritkán tapasztalom, hogy csak úgy beszélnek idegenek egymással. Itt valahogy nem fontolgatnak, mielőtt megszólítják egymást  az emberek. Szeretném megtanulni tőlük.